IV. Kemenesalja az ellenreformáció időszakában
A főurak egy része jobbágyaival együtt visszatért a r.k. egyházba. A soproni országgyűlés /1681./ Vas megyében két helyre szorítja az evangélikusokat. A végrehajtás késik ugyan a háborús viszonyok miatt, de az elűzött vagy már halott prédikátorok gyülekezetei a legtöbb helyen beolvadtak a r.k. egyházba. De 1725-ben Pacher Donat A dömölki bencés apátság története c. munkájában így ír: "Kemenesalján szinte csak hírből ismernek katholikus papot. Szerencse, ha falujokat /t.i. Pórdömölköt / meg tudják menteni a körülöttük hullámzó lutheránus tengertől."
A korábbi rendelet végrehajtása 1732-től vált igazán hatékonnyá, mikor az evangélikusoktól templomaikat, egyházi birtokaikat elvették, a prédikátorokat pedig eltiltották minden egyházi szolgálattól. Fábri Gergely emlékverse a kemenesaljai gyülekezetek elvételéről, 1733-ból:
"Most nyaggatják, rontják szép Kemenesalját,
Mert reája vivék a nagy száraz gállyát,
Hadakat fegyverrel s igy állá bosszuját
Rajta az ellenség, rontja Krisztus nyáját.
Oda van Asszonfa, Csönge és Mesteri,
Sok próbákkal hires Saágh, nemes Simonyi,
Szent Márton és Vönöck, oda jó Magasi,
Több szép eklésiák, sir most a Szergényi.
Oda van sokaknak közülük jószágok,
Nintsen maradások, semmi bátorságok,
A hol lakhatnának, nincs: oda van nyájok.
Bujdosás már sorsok, ez már állapotjok.
Sirván ez iráson rendelém versekben,
Ezer hétszáz harmincz három esztendőben,
Boldog Asszony hónak elsődik hetében.
Nagy Győrött laktomban, minden mondja: Ámen.
96 templomot vettek el az evangélikusoktól Vasvármegye területén. Csak az 1686. Évi törvényben meghatározott két helység: Nemes-Dömölk és Nemes-Csoó maradt legálisan a hitélet gyakorlására. Ezek artikuláris helyek voltak. Artikulus-latin szó, jelentése cikkely. Utal a törvény által meghatározottságra, engedélyezettségre.
Így alakult ki Kemenesalján Nemes-Dömölk, majd 1904-től Celldömölkké egyesülő Nemes-Dömölk, Pór-Dömölk, Kiss-Cell - központi szerepe, mely a mai napig fennáll.Vönöck lakói ide jártak istentiszteletre, sokszor gyalogosan is, ami akkor teljesen természetes dolog volt.
Dömölk artikuláris mivolta ellenére sok küzdelembe került, mire kijelölték a helyet, ahová a templom épülhet. A prédikátor teljeskörű működését Bécsben, a királytól kellett kieszközölni. A templomépítésre kapott terület kicsi és posványos volt, az építkezést intrikák és kényszerszünet hátráltatták. Végül 1744. advent második vasárnapján szentelték fel a torony és harang nélküli templomot, mely még 38 évig szolgált "Erős vár"-ául 27 falunak.
A II. József által 1781-ben kiadott türelmi rendelet után a protestánsok igyekeztek kihasználni a nyert szabadságot. Ugyanis 100 evangélikus már építhetett templomot torony és harang nélkül. Legtöbb templomunk ebből az időből származik.
Minden gyülekezetnek vagy anyaegyháznak volt lelkésze, és a leányegyházaknak vagy fíliáknak számos esetben külön tanítójuk. Egy korabeli adat alapján, egyenlő elosztást feltételezve 75 gyermek kerül egy tanítóhoz - persze ez több korosztályt jelent, az akkori oktatásnak megfelelően. Egy egyházmegye, esperesség jellemzésénél fontos adat volt az iskolák, tanítók, tanulók száma. Ez mutatja az oktatásügy kiemelt helyzetét.
Mint mindenütt, úgy Vas megyében is fontos feladata volt az evangélikusoknak a közművelődés színvonalának emelése. A reformáció fő célkitűzése értelmében minden gyülekezetben népiskolát, helyenként felsőbb iskolát, nyomdát alapítottak. Sárváron iskola, nyomda, Nemes-Csoón latin iskola, Körmenden főiskola jött létre, Kis-Somló lelkésze árvaházat alapított, Kőszegen algimnázium működött.
Az egyház, a lelkészek tevékenysége túlmutat az egyházi teendők ellátásán.
|